A táborba túlnyomórészt ifjú hölgyek érkeztek, egy csoportjuk épp a korongozás rejtelmeivel ismerkedik. A nyomdagép sem tétlen, a grafikai műhelyben a festő szakos Mártai Adél legújabb papírmetszetéről születik nyomat Gyöngyösi Mária Anna segítségével. Utóbbi a pécsi egyetem művészeti karának negyedéves festő szakos hallgatója, s csúcstartóként hetedszer táborozik Gébárton.
– A város, a tó, a Kézművesek Háza mágnesként hat rám, beszippant ez a hangulat – mondja a pécsi egyetemista. – A csapat mindig más, napközben sokat dolgozunk, este nagyokat beszélgetünk. Sokféle technikához férek hozzá a táborban, igyekszem ezt kihasználni, s amolyan mentorként besegítek a grafikai műhelyben is.
Feltűnik, a csuklóján lévő méretes óra üveglapja mögött nem számlap húzódik, hanem temérdek icipici kék papírhajó „úszkál”. Szám szerint 380 darab, a legkisebb mindössze 1,5 milliméter, de egyik sem nagyobb fél centinél.
– Ez az én saját projektem, hajókat hajtogatok papírból, alumíniumdobozból, mindenből. De nem olyat, mint a gyerekek, az enyémek 3-5-7 árbócosak. Itt születik egy textilből is, amihez 12 méternyi 1,10 széles drapériát használok fel, s fotósorozattal dokumentáljuk a folyamatot. Eddig összesen 55 ezer hajó készült el, méretes szemeteszsákokban tárolom őket.
A projekthez tartozik, hogy a kis hajók útra kelnek, s a világ számos szegletében készülnek róluk felvételek. Kalandoztak Velencében, de elruccantak Kínába is, akár a kerti törpe az Amélie csodálatos élete című filmben…
– Több mint 110 ember kapott tőlem hajót, s vitte el a világ minden tájára – halljuk az alkotótól. – Pillanatnyilag Dublinban, Új-Zélandon, New Yorkban, Izlandon, Párizsban, Monte-Carlóban is „horgonyoz” kis hajóm. Az ötlet amúgy éppen itt, egy gébárti táborozás alkalmával született meg.