1985-1989
Uhrik Dóra évfolyamvezető tanár sorolja, ki hova megy. Az egyik fiú Győrbe, Markó Iván társulatához, két kislány ösztöndíjasként Fellbachba, hárman Debrecenbe, vannak, akik Dessau ba szerződtek, s vannak, akik pedagógusnak tanulnak. Tizenegyen fejezik be a tanulmányaikat.
Emlékszem
1989-ben végeztem a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában. Az akkor még 4 éves táncosképzés olyan stabil alapot adott, amelyre egész pályafutásom során támaszkodhattam. Bátran mondhatom, hogy a szakmai és elméleti képzésben résztvevő pedagógusok és művészek mindegyike arra törekedett, hogy segítsen, inspiráljon és alkotó művészt neveljen belőlem. Hálás szívvel emlékszem vissza a tanáraimra, akik értékes, példamutató és odaadó munkájukkal a szakma iránti tiszteletre, alázatra és a tánc szeretetére tanítottak. Szerencsés helyzetbe kerültem, hiszen évekig óraadó tanárként is részese lehettem az iskola elfogadó és nyitott gondolkodású életének.
Ha az akkori tanári énemnek üzenhetnék, csak egyet kérnék magamtól: türelmet. A következő táncos nemzedéknek, pedig az üzenetem: „Keress olyan mestert, akinek szelleme világos, tudása nagy és szíve jó.” /Karinthy Frigyes/ Szakmai és emberi igényesség, folyamatos megújulás, megalkuvás nélküli elhivatottság – talán ezek a kifejezések tükrözik a leginkább a táncművészeti tagozat 50 évének munkáját. Köszönet érte, további jó munkát és sikeres éveket kívánok!
Czebe Tünde
Dunántúli Napló
1989. május 22., hétfő
– Jó voltál, megelőlegezem az ötöst – koppint a vállára a lépcsőn fölfelé jövő fiúnak Vidákovics Antal, a gyerek pedig mosolygó örömében. A pécsi Művészeti Szakközépiskola végzős táncművész szakos tanulóinak hagyományos, év végi bemutatóját tegnap rendezték meg a kamaraszínházban. Az ötös viszont egy másodikosnak szólt, akik csakúgy, mint a harmadikosok, egy-egy táncszámmal szintén bemutatkoztak. A végzősök táncj egyei már eldőltek, hátra vannak még a szakmai, elméleti és a közismereti tárgyak, s utána ki is lépnek az iskolakap un.
A negyedikesek egy tanuló kivételével, aki nem is akart továbbtanulni vagy rögtön elhelyezkedni, nyugodtan tekintenek a vizsgák elé, hiszen már megkötötték szerződéseiket, elrendezték továbbtanulásukat. Uhrik Dóra évfolyamvezető tanár sorolja, ki hova megy. Az egyik fiú Győrbe, Markó Iván társulatához, két kislány ösztöndíjasként Fellbachba, hárman Debrecenbe, vannak, akik Dessau ba szerződtek, s vannak, akik pedagógusnak tanulnak. Tizenegyen fejezik be a tanulmányaikat.
Uhrik Dóra elmondta, az 1989/90-es tanévre nyolc fiút és tizenhat lányt vettek föl, de roppant nagy volt az érdeklődés, sokkal többen jelentkeztek erre a szakra, amelynek fő célkitűzése, hogy táncosokat képeznek színházakba. S hogy milyen a végzős növendékek tánctudása? Vegyes, mint ahogyan más tárgyakból is, más iskolákban, válaszolja Uhrik Dóra. Ötös, négyes és hármas érdemjegyeket kaptak. Jó lenne, teszi még hozzá a balettművész tanárnő, ha tudnának előképzőt indítani a táncot tanulni szándékozó gyerekeknek, már mondjuk, ötödikes koruktól kezdve. Az előképző megszervezéséhez azonban pénz, idő és elegendő tanár is kellene.
B. A.
Képaláírás:
A IV. C osztály lánynövendékei orosz táncot mutatnak be
Fotó: Laufer László
