A második félév versenyeredményei a Képző- és Iparművészeti Tagozaton

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) vizuális kultúra döntőn, diákjaink a következő helyezéseket érték el:

  • Nyári Borbála festő 11.B évfolyam – 2. helyezés
  • Mikus Dóra grafikus 11.B évfolyam – 6. helyezés
  • Palcsi Kiara textiles 11.B évfolyam – 7. helyezés
  • Likár Gréta grafikus 12.B évfolyam – 10. helyezés
  • Katatics Kinga textiles 12.B – 14. helyezés
  • Kuizs Gyöngyi textiles 11.B – 16. helyezés
  • Pinczés Dorottya textiles 12.B – 18. helyezés
  • Vida Veronika ötvös 11.B – 21. helyezés
  • Kubik Roxána grafikus 12.B – 23. helyezés
  • Elekes Dóra festő 11.B – 26. helyezés
  • Forgách Rebeka grafikus 12.B – 30. helyezés

​Tanáraik:

Ernszt András, Bőhm Gergő, Fejős Miklós, Rózsa Béla, Horváth M. Zoltán, Vata Enikő, Kiltau Kinga

​Mindenkinek szívből gratulálunk!

Országos Mintázás Verseny

​Örömmel tudatjuk, hogy a XXI. Országos Mintázásversenyen (a debreceni Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégiumban), mindkét induló diákunk;

Füredi Vivien 12.B és Tóth Anna Boglárka 13.B különdíjat kapott. 

​Felkészítő tanáraik: Rigó István, Kuti László, Miklya Gábor

​Gratulálunk!

Rotary Díj

​Az idei Rotary Díjra jelölt diákjaink:

  • Nyári Borbála festő 11.B évfolyam
  • Palcsi Kiara textiles 11.B évfolyam
  • Nemes Bulle grafikus 11.B évfolyam
  • Simon Luca festő 11.B évfolyam

​Az idei díjat az erős mezőnyben Palcsi Kiara nyerte el.

​Tanárai: Vata Enikő és Kiltau Kinga

​Gratulálunk az eredményhez!

Kalligráfia kurzus grafikusoknak

Az elmúlt hét kedden Szalai Szilvia kalligráfus-tanár tartott két órás kurzust az iskola grafikus diákjainak. A kurzuson minden évfolyam részt vett, az első évfolyamtól, az ötödévig. Elmondható, hogy nagy sikere volt, a különböző írásmódokat és eszközöket bemutató óráknak.

Köszönjük!

Elment Gellér B. István

Fotó: Cseri László

Mindannyiunkat megdöbbentett a hír, hogy iskolánk volt tanára, kollégánk, sokunk mentora Gellér B. István Munkácsy-díjas képzőművész nincs többé közöttünk.

Brúnó 1984-től 2013-ig iskolánk grafikatanára volt. Meghatározó karaktere, formálója volt a grafikaképzésnek, ezáltal számos grafikus és képzőművész pályájának elindítója, támogatója. Emellett országos hírű alkotó, kitűnő, termékeny és sokoldalú művész. Kevés olyan vizuális művészeti terület van, amelyben ne hozott volna létre maradandót, példát állítva ezzel mindannyiunknak, akik elismerték és tisztelték.

Gellér B. István 1967-1971 között a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-rajz szakos hallgatója volt. A főiskolán kívül, Martyn Ferencnél tanult. 1968 óta volt rendszeresen kiállító művész. Az 1970-es években született alkotásai geometrikus, neokonstruktivista szemléletű, ritmikus, forma- és színviszonylatokkal foglalkozó grafikai lapok, festmények, kerámiaszobrok és installációk. 1973-ban Galántai György, Erdély Miklós, Najmányi László, Szentjóby Tamás, és Jovánovics György társaságában tagja volt a balatonboglári ellenzéki művészcsoportnak.

1978-tól eltávolodott a személytelen művészi gondolkodásmódtól. Egyéni mitológiát talált ki, egy nem létező ősi kultúra, a „Növekvő Város” archeológiai feltárása, néprajzi, kultúrtörténeti, kulturális antropológiai feldolgozása által. E kvázi-régészeti kutatás során a művész, illetve annak régész alteregója megteremti a „Város” archaikus társadalmának fiktív írásbeliségét, szokásait, kultuszait. A feltárás eredményeit szobrokban, festményekben objektekben, installációkban, fotón, videón dokumentálta, a megfejtett szövegeket közreadta.

1987-ben Párizsban, 1990–1991 között Budapesten, 1991-ben Rómában, 1995-ben pedig Salzburgban volt ösztöndíjas.

Gellér B. István 71 éves volt.

II. Országos Festészet Verseny

Díjazottak

I. Korcsoport

1. helyezett

Nyeste Julianna

Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium, Budapest (Felkészítő tanára: Kemény Zsuzsa)

2. helyezett

Brunner Olívia

Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium, Budapest (Felkészítő tanára: Kemény Zsuzsa)

3. helyezett

Maróti Márk

Katedra Gimnázium, Informatikai és Művészeti Szakgimnázium és Kollégium, Kecskemét (Felkészítő tanára: Farkas László)

Különdíj

Veenstra Csenge

III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Zirc (Felkészítő tanára: Földesi Barnabás)

II. Korcsoport

1. helyezett

Marcalek Mercédesz

Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép- Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet, Eger (Felkészítő tanára: Fejes Adrienn)

2. helyezett

Orján Dóra

Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium, Budapest (Felkészítő tanára: Rohály Ágnes, Sárközi Antal)

3. helyezett

Bozsányi Zalán

Budai Rajziskola, Budapest (Felkészítő tanára: Lelkes A. Gergely)

Különdíj

Mihalik Nikoletta

Budai Rajziskola, Budapest (Felkészítő tanára: Lelkes A. Gergely)

A többi versenyző elért pontszáma az első korcsoporban ››

A többi versenyző elért pontszáma a második korcsoporban ››

Képek a versenyről:

A versenyt rendező iskola ​neve:  

Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium

címe:  7624 Pécs, Radnics u. 9.

vezetőjének neve:  Gosztomné Ivsics Eszter

​A verseny helyszíne:

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Festészeti Tanszékének 

(Tolvaly Ernő festőművészről elnevezett) terme.

Időpontja: 2018. február 7-9-ig

A verseny fordulója:

A II. Országos festészetverseny országos döntője

A versenybizottság tagjainak neve:

​1. Nemes Csaba DLA festőművész, egyetemi docens – a versenybizottság elnöke,

2.  Barabás Zsófi festőművész – a versenybizottság tagja,

3.  Nemere Réka festőművész, egyetemi tanársegéd – a versenybizottság tagja.

verseny jegyzőjének neve: Kanton Zoltánné a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium iskolatitkára.

A nevezés

​Az ország 23 művészeti iskolájából 52 tanuló nevezett. A nevezésekről készült összesítőtáblázatot az iskola megküldte az OH-nak, elutasító javaslatot  nem kapott az intézmény. Így a versenykiírás alapján a nevezők részvételi feltételeknek(52 főből 40 fő az I. korcsoportban, 12 fő a II. korcsoportban) megfeleltek. A versenykiírás szerint az I. korcsoport versenyzői a képző- és iparművészeti szakgimnáziumok, alapfokú művészeti iskolák 12-13. évfolyamos, míg a II. korcsoport versenyzői a képző- és iparművészeti szakgimnázium érettségi utáni kétéves szakképzésének 13-14. évfolyamos tanulói.

A versenyzők létszáma

​A verseny napján a nevezett versenyzők közül 50 fő jelent meg, 2 fő nem jelent meg. 

A versenyből kizárt versenyző nem volt.

​A versenyzők a verseny megkezdése előtt sorszámot húztak (az  I. korcsoport 1-40-ig, a II. korcsoport 41-52-ig), értékelésük ez alapján történt. A verseny mindkét nap 9 órakor kezdődött és 18 óra előtt ért véget.

​Szóbeli tájákoztatást kaptak a verseny menetéről, lebonyolításáról, a gyakorlati versennyel kapcsolatos munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról, amelyet aláírásukkal igazoltak. (Ami a jegyzőkönyv mellékletét képezi).

​A versenyfeladatokról

​1. Csendélet festése tárgyakból (hengeres és gömb alakú, illetve organikus formákból variálva) drapériával ellátott térszakaszban berendezett csendéleti elemekből. Az elkészítési idő: 4 óra

2. Szabad festészeti munka megadott téma (“személyes tér”) nyomán szabadon választott technikával. 

Az elkészítési idő: 4 óra

3. Félalak (portré kezekkel) festése bevilágítással, élő modell után. Az elkészítési idő: 6 óra

Minden feladatra vonatkozóan külön-külön ismertetést kaptak az elkészítéshez szükséges technikákról, méretről, hordozóról. A teremben minden szükséges felszerelés, kellék és anyag rendelkezésre állt.

​A verseny feltételei

​A verseny személyi és tárgyi feltételei megfeleltek a versenykiírásnak és a versenyszabályzatnak, a verseny bonyolíthatóságának. A versenyszabályzat és a versenykiírás szerint a szervező intézmény biztosította a  lebonyolításához szükséges eszközöket, felszerelést. A helyszínt a PTE Művészeti Karának Festészeti Tanszéke bocsátotta rendelkezésre, itt a szervezők minden igényt kielégítően tudták a versenyt lebonyolítani.

​Értékelés, díjazás, jutalmazás

​A versenybizottság a versenyzők sorszáma alapján, pontozással – a versenykiírásban közzétettek szerint – értékelt.

Az 1. feladatra max. 15 pontot, a 2. feladatra max. 20 pontot, a 3. fealdatra max. 25 pontot adhattak. Egy versenyző maximálisan kapható összpontszáma   60 pont lehetett. (A három zsűritag összesített pontszáma ennek megfelelően maximálisan 180 pont.)

Az értékelés szempontjai:

  • rajzi formaértelmezés: arányosság, szerkezet, térbeli viszonyok,
  • fény-árnyék kezelés, tónusgazdagság, plasztikusság, kontrasztok használata,
  • színhasználat, színkeverés tudatossága, színérzékenység, kifejezőerő
  • anyaghasználat: jártasság, a technikának megfelelő eljárás, módszeresség,
  • ecsetkezelés: felületek, textúrák, faktúra kialakítása, esetleges egyéni stílus használata,
  • kompozíciós megoldások: képkivágás, hangsúlyok
  • igényesség, kidolgozottság, befejezettség,
  • eredetiség, sajátos megoldások, kreativitás.

Támogatók:

 

Meghalt Kismányoki Károly

Meghalt Kismányoki Károly grafikus, fotós, filmes, képzőművész, aki iskolánk növendéke volt 1958-1962 között.

Alapító tagja volt Pécsi Műhelynek ahol Ficzek Ferenccel az elsők között hozott létre tájakciókat Magyarországon. Művészetében az újkonstruktivizmustól a konceptualizmus felé haladt. A kezdetektől fotózott, később filmmel és animációval foglalkozott.

1979-től a Pannónia Filmstúdió animációs filmrendezője.

1992-től a Pécsi Városi Televízió igazgató-főszerkesztője.

Az utóbbi években nagy igénnyel és odafigyeléssel dokumentálta a város kulturális eseményeit, tereinek, épületeinek változásait.

74 éves volt.

Megjártuk Velencét!

Iskolánk, a hagyományokhoz híven, az idei tanévben is szervezett a velencei képzőművészeti Biennale-hoz kapcsolódó tanulmányutat. A kirándulás idejének az iskolai őszi szünet idejét céloztuk, lehetővé téve így sokak számára a programon való részvételt, valamint a szünet tartalmas eltöltésének lehetőségét. Az út 2017. október 31. és november 3. között zajlott, szem előtt tartva a csoportos utazásra vonatkozó, új törvényi keretek szabta lehetőségek betartását, valamint a felmerülő költségek optimalizálását.

A tervek szerint haladva, október 31-én indultunk a hajnali órákban, így még aznap délután belevetettük magunkat a velencei forgatagba. Az első napon – mint az azt követően mindegyik napon – hajóval utaztunk Velencébe. A nap fennmaradó részét a város megismerésével töltöttük, illetve megtekintettük az Akadémia képtárát, ahol az európai kultúra számos meghatározó művészének alkotásaiban gyönyörködhettünk.

A velencei Gallerie dell’Accademia a firenzei Uffizi-vel egyenértékű gyűjteményt mondhat magáénak, amely a velencei bizánci művektől kezdve, reneszánsz, barokk és rokokó remekművek sorát tárja a látogatók elé.

Az esti órákban értünk a Jesoloban foglalt szálláshelyünkre, ahol felkészülten vártak bennünket, jóllehet a hazai utazási iroda az utolsó pillanatban jelölte ki nekünk is és nekik is ezt a lehetőséget. Az út nem a fő turisztikai szezon egyik kirándulása volt, így az eredetileg kijelölt szálláshely a meghibásodott fűtési rendszer miatt nem tudott bennünket fogadni. Az új helyünkön azonban gyönyörködhettünk a tenger szépségeiben, hisz a szálloda a tengerparton volt. A kiadós és ízletes vacsorát és a szobabeosztást követően hamar nyugovóra tértünk, izgatottan vártuk a következő napra tervezett eseményeket.

A második napon – a reggeli és a közel 45 perces buszos utazást követően – hajóra szálltunk, majd egy rövid sétát követően a Giardiniban töltöttük szinte a teljes napot. Az összefüggő park összesen 29+1 kiállítási pavilonból áll, s kétévenként, a Biennálék alkalmával, változtatja arculatát. Az első rendezvény 1895-ben zajlott itt, Velence akkori polgármestere hívta életre. A modern pavilonok különböző népek művészetébe nyújtanak betekintést, így a miénkbe is. A központi pavilon az olasz pavilon. A kert csupán két esztendőnként nyitja meg kapuit, egyébként zárva tart.

Két osztálynyi csapatunk ( 37 diák és 14 felnőtt) kisebb csoportokba állt össze, így mindenki a saját tempójában tudta befogadni azt a hatalmas mennyiségű és nagyon sokféle minőségű képzőművészeti alkotást, amelyeket az idei évben figyelemre méltónak találtak a kurátorok. A látottak – naiv és szakmai befogadóként egyaránt –  igen megosztották csapatunkat, de abban egyetértettünk, hogy mindenki talált a maga számára páratlan és meghatározó élményt nyújtó alkotást.  A kiállítás megtekintését követően a városban gyönyörködtünk, majd este hét órakor indult vissza a hajónk, majd azt követően a buszunk, ami elvitt bennünket a szállásunkra.  A vacsora, a nap végi beszélgetések és romantikus séták a tengerparton, tele voltak tűzdelve az aznapi élmények feldolgozásával és beszámolásával.

A harmadik napon – ami ugyanúgy indult, mint az előbbi – két helyszínt célzott, más-más indítatással. Az egyik cél a város nevezetes turisztikai, gasztronómiai és képzőművészeti alkotásait jelentette, a másik pedig az Arzenál épületegyüttesébe kiállított képzőművészeti alkotások megtekintését.

A hajózást követően ellátogattunk a halpiacra. A Halpiac neogót csarnokát 1907-ben építették; hangulata, vásári forgataga és a tengeri herkentyűk sokasága látványosságszámba megy. Egy rövid szabad programot követően, útba ejtve a Rialto hidat, elsétáltunk a Bartolomeo Colleoni lovas szobrához, amelynek elkészülése, elkészítése mind történelmi, mind képzőművészeti szempontból izgalmas történeteket és fordulatokat rejt magában. A programok szünetében a városban ebédeltünk, majd közösen elsétáltunk az Arzenálba, utazásunk másik fő helyszínére.

Az Arzenál Velence saját hajóépítő- és fegyverkészítő együttese volt. Ez volt felelős Velence haditengerészeti ellátásáért a második évezred közepén. Az Arzenál az egyik legelső nagyméretű ipari üzem volt a történelem folyamán. Ma már persze nem kizárólag ezzel a céllal üzemel, hanem hatalmas csarnokaiban helyet ad kortárs képzőművészeti alkotások százainak. Az elmúlt naphoz hasonlóan, csoportokba szerveződve jártuk be a kiállítási területet, ahol ismét számtalan és színes alkotással ismerkedtünk meg. Az olaszok pavilonja idén itt kapott helyett, a Giardiniben a velencei kiállítással ismerkedtünk meg. Az este hasonlóan alakult a korábbihoz, és az egyre több hatást és élményt egyre nehezebben „raktároztuk el”.

A negyedik nap a hazautazásé volt. Persze ez sem volt egyszerű hazaút; néhány forgalmi akadályt leküzdve, módunk volt kicsit megpihenni Triesztben, ami 1382-től 1867-ig a Habsburg Birodalom, majd 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt: a birodalom legfontosabb hajózási és hadikikötőjeként. Valamint egyben székhelye az  Osztrák Tengermellék tartománynak.  Itt megnéztük a belvárostól mintegy 3 km-re álló XIX. századi romantikus Miramare-kastélyt, amely Habsburg Miksa osztrák főherceg és felesége, Sarolta belga királyi hercegnő számára épült. A kastélyban lévő múzeum megtekintése megint csak nagy élmény volt számunkra, hasonlóan a kastély kertjéhez, ami még így is gyönyörűnek mutatkozott, pedig éppen felújítás alatt állt.

Az utazás során szerzett élményeket és az arról készült fotókat megosztottuk egymással, és bátran mondhatjuk, hogy egy tartalmas és jó hangulatú szakmai út áll mögöttünk.

Marcsó-Molnár Gabriella, 2017 november

Gébárti alkotótelep

2017. július 23-30.

Iskolánk ez évben is megrendezte a Zalaegerszeg melletti Gébárton immár hagyományosnak mondható alkotótelepét, ami ebben az évben tizenharmadik alkalommal került lebonyolításra.